Acél-Vakond Útátfúrás


Go to content

Microtunneling / nyitott pajzsos technológia

Tevékenységek

Az eljárás az alagútépítésnél ismert hidropajzsos sajtolás megfelelője.


Ennél a technológiánál a csősajtolás, a földfejtés és a szállítás egy időben történik. A talaj fejtése egy talajbontó tüskékkel ellátott pajzzsal illetve nagynyomású zaggyal történik. A homlok megtámasztásáról a bentonit zaggyal vagy polimer zaggyal gondoskodnak, oly módon, hogy a talajban lévő talajvíz és talajnyomásnak megfelelő ellennyomást hoznak létre a pajzs felületén, megakadályozva ezzel a többlet talaj és talajvíz beáramlást. Ez a zagy biztosítja a fejtett talaj szállítóközegét is, melyet nagyteljesítményű zagyszivattyúk továbbítanak a felszínen lévő szeparátor berendezésbe. A zagyot a fejtett földtől leválasztják és a fejtési homlokhoz visszavezetik. A leválasztott nedves föld a helyszínen zagytározó ülepítőkben helyezhető el, illetve erre a célra kijelölt lerakóhelyre szállítható.

A fúrás megkezdése előtt a pontos induló és érkező koordináták geodéziai módszerekkel meghatározásra kerülnek, majd a Microtunneling berendezés vezérlő számítógépébe rögzítésre kerülnek. Ez után történik a fúrási nyomvonal meghatározása a szükséges ívekkel együtt. A fúrás irány és helyzetellenőrzése a marófejnél elhelyezett érzékelőre irányzott lézersugárral történik, a szükséges irányváltoztatásokat a számítógép végzi a pajzson lévő irányítóhengerekkel.

A Microtunneling berendezés részei, az egyes elemek funkciói, rövid leírásuk

1. fúrópajzs (fúrófej)

Feladata a betolási ellenállás (köpenysúrlódás, frontális ellenállás) csökkentése a talajban a furat bővítésével, ill. a talaj erodálásával; a furat stabilizálása a amíg a védőcső nem veszi át ezt a szerepet; a furat irányának meghatározása.


2. tolócső

Anyaga: vasbeton


3. fő nyomóállomás

A fő nyomóállomás biztosítja a szükséges tolóerőt a fúráshoz. Általánosságban elmondható, hogy ennek az erőnek nagyobbnak kell lennie, mint a talajellenállás, súrlódási ellenállás és a fúráskor keletkező ellenállás együttesen. Jellemzően hidraulikus berendezés.


4. köztes nyomóállomás (toldóállomás)
A köztes nyomóállomás hosszabb fúrások esetén, a nyomóerő-ellenállás viszony megosztására szolgál. A talajtól, ill. a fúrás mélységétől függően 60-150 méterre szokás beépíteni őket egymástól.

5. haszoncső beépítés

Egyfázisú beépítésnél az első esetben a haszoncső kerül behelyezésre egyből a fúrófej után.


6. kiinduló- és célállomás

Az indító és fogadó árkok kialakításnál figyelembe kell venni a beépítendő cső paramétereit, geodéziai feltételeket, talajmechanikai viszonyokat, az alkalmazott technológiai berendezés paramétereit, méreteit, területi elhelyezkedést, stb.

A kialakítandó munkaaknában biztosítani kell:

  • a sajtolandó csőszakaszok a berendezésben elhelyezhetőek legyenek (akna hossz)
  • a sajtoló állás elhelyezhetőségét (hossz, szélesség, fenékmélység)
  • a munkavégzéshez szükséges személyzet munkavégzésének helyigényét
  • a munkaárok fenékképzését (megfelelő teherbíró kialakítás – fenékbeton)
  • a fúrási tengely precíz beállításához megtámasztó támfal kialakíthatóságát a berendezés kitámasztásához (a sajtoló erő átadása környezetre) csurgalékvizek elvezetését
  • szívózsomp munkaárok dúcolását (jelen esetben szekrény süllyesztés, résfalas munkatér határolás vagy jet-grouting eljárás, megtámasztása közbenső dúctámok nélkül, hogy berendezések elhelyezésében, csövek beemelésében ne jelentsen akadályt)
  • a sajtolás során kitermelt föld helyigényét, eltávolíthatóságát
  • a munkatér megközelíthetőségét


Nyitott pajzsos technológia

Olyan talajviszonyok esetén, ahol nem zárható ki az elakadás veszélye, nyitott pajzsos fúrási technológiát alkalmazunk. Ennél a technológiánál a kezelő közvetlenül tud reagálni a talajviszonyok változására, hiszen a bontófejet irányító személy közvetlenül és időben el tudja kezdeni az akadály elhárítását. A bontási homlokhoz való közvetlen hozzáféréssel elkerülhetőek az esetleges elakadás miatti rábontások, melyek adott esetben csak a felszíni forgalom akadályoztatásával valósulhatnának meg. Nyitott pajzsos technológia esetén az akadályt a gépen keresztül lehet elhárítani. A nyitott pajzsos fúrási technológia előnyei: közvetlenül irányítható, könnyen kezelhető és változatos körülmények között alkalmazható. További előnye a könnyű szerelhetőség és a gazdaságos üzemeltethetőség.
Másik előnye, hogy ugyanarra a berendezésre markolókanál és marófej is szerelhető. A csere kevés ráfordítással, rövid időn belül megoldható.

A technológia választásakor több szempontot kell figyelembe venni:

  • a fúrópajzs stabilitása minden felmerülő körülmény között
  • a lehetséges talajvíz kezelése
  • a feszültségből fakadó igénybevétel elkerülése a nyomócsöveken és a fúrópajzson
  • a vízzáróság biztosítása

Fúrás nyitott pajzsos technológiával

Az indítóaknában irányba állítva megfelelően rögzítésre kerül a sajtoló berendezés, mely a merev védőcső elemeket a talajba préseli, miközben a nyitott homlokrésznél a talajt markolókanállal kitermelik. A folyamat úgy zajlik, hogy első ütemben a talaj állékonyságának megfelelő mértékben előre bontanak, és ezt követi egy sajtolási ütem. A bontásanyag eltávolítására két megoldás van. A bontott talaj szárazon, vagy nedves szállítóközegben kerülhet eltávolításra. Jelen esetben a száraz bontási technológia kerül alkalmazásra.
A csőtérből kiszoruló föld elszállítása futószalag és csille segítségével történik, melyet síneken, csörlővel mozgatnak. A bontókanál a talajt szállítószalagra húzza, amely a csillébe továbbítja azt.

Főoldal | Cégünkről | Tevékenységek | Kapcsolat | Galéria | Referenciák | Karrier | Site Map


Back to content | Back to main menu